Izrael - A Szent Föld (6)

November 3. vasárnap

 

Jeruzsálem, Jeruzsálem…

 

Ezen a napon Jézus útját járjuk végig, az Olajfák hegyétől a Szent Sírig. Jeruzsálemtől keletre esik az a magaslat, ahonnan a zarándokok és Jézus is érkezhetett. Innen jó rálátás van a városra.

 

Jeruzsálem látképe

Miután kigyönyörködjük magunkat, a Mennybemenetel Templomot nézzük meg, majd lejjebb az emléktemplomot, ahol Jézus Jeruzsálemet siratta. "Úr sírt - Domunis Flevit" templom Barluzzi alkotása.

 

Dominus Flevit templom

 

Folyamatosan lefelé haladva található az Olajfák Hegye, ebben a kertecskében is Barluzzi emléktemplom, most éppen mélykékben, lilában.

Templom az Olajfák hegyén

 

 

Az Olajfák hegye

A Várost a Szent István kapunk érjük el. Közel a városkapuhoz a Bethesda, a fürdő, ahol Jézus szombaton gyógyított. (Itt egy mondat a Sabbatról: Péntek este hatkor Jeruzsálemben minden megáll. Nem működik a tömegközlekedés, bezárnak a boltok, befejeződnek a nyilvános programok. Mivel ünnepkor még a liftet sem szabad hívni, az a hotelben magától jár, emeletenként automatikusan megáll. A Sabbat a családoké és nagyon komolyan veszik. A hívőbb rész a zsinagógába siet, a kevésbé hívők otthon vannak és a teljes napot az együttlétnek, a családnak szentelik.)

No de vissza a Bethesdához: az épületet a White Fathers szerzetesrend tartja fenn, ahol a barátok mind csontfeketék…
 

Szent István kapu

 

Jézus keresztútját próbáljuk járni az egyre nagyobb zsúfoltságban, de a Siratófal közelébe érkezve félbeszakítjuk azt. A Siratófal a heródesi templomnak az egyetlen darabja, amely megmaradt a római pusztítás után. Fegyveres biztonsági őrök ellenőriznek végig, mielőtt a területre bejutnánk. A Falnál imádkozó emberek sora, a Fal fölötti magaslaton csillog az Aranymecset, a muzulmánok szent temploma. Hitük szerint Mohamed, aki Mekkában tevékenykedett, élete végén aranylovon átugratott ide, Jeruzsálembe és innen szállt a mennybe. Így adódik tehát, hogy a hely három világ találkozója és ütközőpontja egyben.  Egymástól pár száz méter távolságra a Szent Sír, a Siratófal és az Aranymecset. Én megértem, hogy Dobogókő a világ szívcsakrája, de akkor ez itt micsoda?

Siratófal

 

Az Aranymecsetbe nem jutunk be. Egy órát állunk sorba, amikor az arabok megunják az ellenőrzést és végképp bezárják a keskeny biztonsági kaput. A Szent Sírnál is állunk egy órát, de ott a tömeg lassan halad, így bepréselődünk a pópák tulajdonában lévő szűk kriptába. A Golgota és a Szent Sír egyetlen zegzugos épületkomplexum, elég rossz állapotban, mivel a négy történelmi egyház közös kezelésében lévő épület felújítására hosszú ideje nincs meg az egység.

 

Szent Sír Bazilika

Miután véget ér a szent programunk, belevetjük magunkat a bazárok forgatagába. Kétségbeesve próbálunk valami értelmes ajándékot felhajtani, mindhiába. Ugyanazok a boltok ismétlődnek hármasával, ugyanazzal a bajszos arab főnökkel a bolt hátterében. Mindenütt ugyanaz a bóvli. Az Óvárosból kilépve pedig belekerülünk a modern üzletsorba, amely lehetne akár Zürichben, akár Londonban, akár a Váci utcán. Ugyanazok az üzletek, ugyanaz a kínálat, ugyanazok a csinos eladónők a pultok mögött.
 

Arab bazárok

 

Visszatérünk a hotelbe. Még egy utolsó sör, jellegzetes storyval: Kérek két üveggel, de nincs sékelem, csak dollárom. A csapos nagyon rosszul váltja, vagyis átvág. Nincs mit tenni, szomjasak vagyunk. Kiviszem a sört az asztalunkhoz, mikor hozzánk lép egy zsidó fiatalember. Kezében pálinkaszerű ital. Két kupicát tesz le elénk, tölt, koccint velünk és bemutatkozik: Alex vagyok Jeruzsálemből. Meghajol és elmegy. Látta, hogy becsapnak minket és az önérzete tiltakozott, tehát így kompenzált. Alex – Jeruzsálemből.

 

November 4. hétfő

 

A gépünk kora reggel indul Tel-Avivból. Velemkorú zsidó nő mellé kerülök, folyamatosan sóhajtozik. Nem akarja itt hagyni Izraelt. Ő Pesten él, a gyereke Haifában. Nem tud dönteni, jöjjön, vagy maradjon. Mindent imád, ami Izrael. Meggyőződése, hogy a zsidókat Ábrahám óta mindenütt üldözik, kivétel Izraelben. Sokáig beszélgetünk, Izraelről, Magyarországról, bridzsről, zenéről, mindenről. Aztán a gép leszáll Ferihegyen.

 

Összegzés? Egyelőre nincs. Kavarog bennem a sok élmény, mint a hatalmas embertömeg Jeruzsálem sikátoraiban. Hogy is lehetne mindezt felfogni, megérteni, megmagyarázni? Az biztos, ha az ember járt a Szent Földön, a lelke egy része örökre ott marad. Megkapom a bőröndömet és indulok a kijárat felé. Várnak a gyerekeim. És ez a lényeg.

Köszönetet mondok az utazásért:
- HadaritsTamásnak, akitől a lehetőséget kaptam.
- Budai Lacinak és a Misszó Toursnak, a nagyszerű szervezésért.
- Yehudit Schumachernek, a szívbéli idegenvezetésért
- Gergely atyának, a mély lelki tartalomért
- Felter Tamásnak, aki a repülőjegyemet intézte és az MSE-nek
- és a családomnak, hogy elengedtek...