Váltsunk egyet! A következő pár bejegyzésben egy váratlan utazás élményeit szeretném megosztani. Igaz, ennek nem sok köze van az Új Idők Alföldjéhez, bár tanulni mindig és mindenből lehet. Izraelről fogok írni, képeket mutatni, ahol is az öntözéstechnikának pl. félelmetes kultúráját tapasztaltam. De most ennél többről lesz szó. Próbálok rövid, tömör és érdekes maradni: szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe a következőket!
Olgyay Gábor
Két SMS
„Kedves Tamás, így az út vége felé nem tudok
neked elég hálás lenni! Életre szóló élményt kaptam, amire nagycsaládos
kötelezettségeim miatt sohasem került volna sor! Köszönettel: Gábor”
„Kedves Gábor! Örülök, de azt
gondolom, ez a hely neked volt fenntartva. Üdv: Tamás”
Az ELAL izraeli
légitársasággal repülünk. Egy pár éve elkövetett terrortámadás miatt az összes
nemzetközi járat ellenőrzését megszigorították.
Az utasokat ideiglenes korlátok közé terelik és egy 6 fős Moszados gárda
ízekre szedi őket – minket. Magas, fekete ügynökhöz kerülök, egész jól beszél
magyarul. Hogyan jutottam a
repülőjegyhez? Kaptam egy barátomtól. Kellett érte fizetni? Nem. Akkor az
nagyon jó barát lehet. Valóban.. . Utolsó nap, hirtelen és indokolatlan
személycsereként utazom. Potenciális terroristagyanús lehetek. Szinte
érthetetlen, mért engednek fel mégis a gépre. Talán mert láthatólag nincsen
nálam bomba.
Ben Gurion reptér
Tel-Aviv,
Ben Gurion reptér. Itt már gyorsan kijutunk. Pár rutinkérdés és várhatjuk a
csomagjainkat. Buszra szállunk, az gördít a belvárosba, Tel-Aviv Jafoba. Az
első benyomásaim a reptér kiépített biztonsági területét elhagyva: a kopott
házak, romos emeletek, csillogó üzletekkel az alagsorban. Kosz, szemét a bolton
kívül mindenütt. Később megszokom, de először nagyon furcsa. Ha arabok lakta
területen haladunk át, azonnal ilyenné válik az utca képe. Az nem derül ki,
mért élnek így. Elégtelen indok, hogy mert szegények. Valószínűbb, hogy
egyáltalán nem zavarja őket. Elpipálnak, elteáznak a szemétdomb tetején is.
Befordulunk
az óvárosba. Jafo, vagy Jaffa rendezett,
tiszta. Újjáépített középkori épületek, pálmafák, tengerparti sétány. Egy kis
templomban hallgatunk misét, ahol valaha Szent Péter is járt. Mért ne járhatott
volna? Nem olyan nagy ez az ország. Maga a templom újszerű épület, mint az
össze többi katolikus templom, ez is a két világháború között épült. A mise
után üdvözlöm nagy barátomat és szerelmemet, a Földközi-tengert. Erről az
oldaláról még sohasem láttam.
Tel-Aviv Jafo
Ezután irány
Galilea! Átvágunk Tel-Aviv modern negyedén. Felhőkarcolók, irodaházak, üzletek
tömege. Modern, európai település. Túravezetőnktől megtudjuk, hogy Izrael három
nagyvárosa milyen viszonyban áll egymással: A rendes zsidó ember a pénzt
megkeresi Haifában, elveri Tel-Avivban, majd felmegy Jeruzsálembe, hogy
imádkozzon újabb munkáért Haifába, hogy megint legyen pénze, amit elverhet
Tel-Avivban…
Tel-Aviv by night
Másfél óra
buszozás, amíg Tiberiasba jutunk. Figyelem a tájat, már amennyi a sötétben látszik
belőle. Nagy forgalom, kiváló utak, autópályák minden irányba és város, város
hátán. Sűrűn beépült része ez az országnak.
Tiberias - Galilea
Tiberias,
mint minden galileai város, dombok közé épült. Olyan a táj, akár a megfagyott
hullámok. Persze nem jó példa ez, hiszen most este is nagyon kellemes a levegő
ebben a 150 méterrel tengerszint alatt fekvő városban. A Hotelből gyönyörű a
kilátás. Jobbra a város magasabban fekvő házai, balra a Golán-fennsík, előttünk
mélyen lent a Genezáreti-tó. Arra gondolok, ha két és fél nappal ezelőtt valaki
azt mondja nekem, hogy hétfőn egy izraeli hotel hatodik emeleti szobájában
fogok aludni, szemközt röhögöm. Ilyen az élet. Néha hihetetlen dolgokat
produkál.
(Fotók: részben saját, részben internet)
(Fotók: részben saját, részben internet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése