2013. november 8., péntek

Izrael - A Szent Föld (1)


Váltsunk egyet! A következő pár bejegyzésben egy váratlan utazás élményeit szeretném megosztani. Igaz, ennek nem sok köze van az Új Idők Alföldjéhez, bár tanulni mindig és mindenből lehet. Izraelről fogok írni, képeket mutatni, ahol is az öntözéstechnikának pl. félelmetes kultúráját tapasztaltam. De most ennél többről lesz szó. Próbálok rövid, tömör és érdekes maradni: szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe a következőket!

Olgyay Gábor


Két SMS

 „Kedves Tamás, így az út vége felé nem tudok neked elég hálás lenni! Életre szóló élményt kaptam, amire nagycsaládos kötelezettségeim miatt sohasem került volna sor! Köszönettel: Gábor”
             „Kedves Gábor! Örülök, de azt gondolom, ez a hely neked volt fenntartva. Üdv: Tamás”

 Október 28. hétfő

Az ELAL izraeli légitársasággal repülünk. Egy pár éve elkövetett terrortámadás miatt az összes nemzetközi járat ellenőrzését megszigorították.  Az utasokat ideiglenes korlátok közé terelik és egy 6 fős Moszados gárda ízekre szedi őket – minket. Magas, fekete ügynökhöz kerülök, egész jól beszél magyarul. Hogyan jutottam a repülőjegyhez? Kaptam egy barátomtól. Kellett érte fizetni? Nem. Akkor az nagyon jó barát lehet. Valóban.. . Utolsó nap, hirtelen és indokolatlan személycsereként utazom. Potenciális terroristagyanús lehetek. Szinte érthetetlen, mért engednek fel mégis a gépre. Talán mert láthatólag nincsen nálam bomba.
 
Ben Gurion reptér
 

Tel-Aviv, Ben Gurion reptér. Itt már gyorsan kijutunk. Pár rutinkérdés és várhatjuk a csomagjainkat. Buszra szállunk, az gördít a belvárosba, Tel-Aviv Jafoba. Az első benyomásaim a reptér kiépített biztonsági területét elhagyva: a kopott házak, romos emeletek, csillogó üzletekkel az alagsorban. Kosz, szemét a bolton kívül mindenütt. Később megszokom, de először nagyon furcsa. Ha arabok lakta területen haladunk át, azonnal ilyenné válik az utca képe. Az nem derül ki, mért élnek így. Elégtelen indok, hogy mert szegények. Valószínűbb, hogy egyáltalán nem zavarja őket. Elpipálnak, elteáznak a szemétdomb tetején is.

Befordulunk az óvárosba.  Jafo, vagy Jaffa rendezett, tiszta. Újjáépített középkori épületek, pálmafák, tengerparti sétány. Egy kis templomban hallgatunk misét, ahol valaha Szent Péter is járt. Mért ne járhatott volna? Nem olyan nagy ez az ország. Maga a templom újszerű épület, mint az össze többi katolikus templom, ez is a két világháború között épült. A mise után üdvözlöm nagy barátomat és szerelmemet, a Földközi-tengert. Erről az oldaláról még sohasem láttam.


Tel-Aviv Jafo

Ezután irány Galilea! Átvágunk Tel-Aviv modern negyedén. Felhőkarcolók, irodaházak, üzletek tömege. Modern, európai település. Túravezetőnktől megtudjuk, hogy Izrael három nagyvárosa milyen viszonyban áll egymással: A rendes zsidó ember a pénzt megkeresi Haifában, elveri Tel-Avivban, majd felmegy Jeruzsálembe, hogy imádkozzon újabb munkáért Haifába, hogy megint legyen pénze, amit elverhet Tel-Avivban…
 
Tel-Aviv by night
 
Másfél óra buszozás, amíg Tiberiasba jutunk. Figyelem a tájat, már amennyi a sötétben látszik belőle. Nagy forgalom, kiváló utak, autópályák minden irányba és város, város hátán. Sűrűn beépült része ez az országnak.
 
Tiberias - Galilea
 
Tiberias, mint minden galileai város, dombok közé épült. Olyan a táj, akár a megfagyott hullámok. Persze nem jó példa ez, hiszen most este is nagyon kellemes a levegő ebben a 150 méterrel tengerszint alatt fekvő városban. A Hotelből gyönyörű a kilátás. Jobbra a város magasabban fekvő házai, balra a Golán-fennsík, előttünk mélyen lent a Genezáreti-tó. Arra gondolok, ha két és fél nappal ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy hétfőn egy izraeli hotel hatodik emeleti szobájában fogok aludni, szemközt röhögöm. Ilyen az élet. Néha hihetetlen dolgokat produkál.

(Fotók: részben saját, részben internet)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése