Munka és morál

A héten az egyik csoporttársunk svájci munka-tapasztalatait adjuk közre.

A július hónapot diákmunkával töltöttem Svájcban. Oberageriben és Unterageriben dolgoztam, és az utóbbi faluban laktam egy nagyon kedves családnál.

Három helyen dolgoztam. Először egy asztalosipari cégnél, aztán egy építkezésen, és közben egy öregek otthonában. (Itt a kertet és olykor az idős nénik lelkivilágát ápoltam néhány rövid beszélgetéssel.) Mindhárom helyen a következőt tapasztaltam: A munkások az első munkaperctől az utolsóig irdatlan tempót diktálnak, ám a rohanás itt természetes, az elvégzett munka pedig a lehető legprecízebb. Ha elérkezik a "Nüni" (9 órai rövid reggeli), később az ebédszünet, végül pedig a "Feuerabend" - mely szóval az aznapi munka végét jelölik - ahol épp tartanak, abbahagyják a munkát, egy perccel nem dolgoznak többet. Az aznapi munkának így is épp elég látszatja van. Öt óra után néhány perccel az addig hangyabolyként nyüzsgő munkahelyen egy lélek sem található (másnap reggel hétig).

Oberageriben parkettát fektettünk le egy újonnan épülő apartman komplexum egyik épülettömbjében. Két hét alatt mind a 11 apartmannal végeztünk, mindegyikben legalább 3 szobát parkettáztunk le, és mindössze ketten dolgoztunk (2 nap kivételével, amikor még 2 ember segített). Kapkodtam magam, mert gyorsan és precízen kellett dolgoznom. Egy reggel pulcsiban voltam, még viszonylag hűvös volt. A főnököm meglátott, elcsodálkozott, és azt mondta: "Pulcsiban? Talán gyorsabban kéne dolgoznod."

Mutatok pár képet:

• A lefektetett bambuszparketta.

Az egész komplexum (kb. 80 apartman) az alapoktól mindössze másfél év alatt készül el.

• És végül egy meglepően praktikus megoldás. Ezek a szemeteskukák látszatra 120 centi magasak. Valójában kb. 10 méter mélyek, így a bedobott szemetet hatalmas mennyiségben tudják tárolni a föld alatt, így csak kéthavonta kell kiüríteni.

 

Benyomásaimat összegezve azt mondhatom, hogy a munkások becsülettel és lelkiismerettel a legjobb tudásuk szerint dolgoznak, és eleget keresnek ahhoz, hogy munkájukat hasznosnak és értékesnek lássák. Ha jól parkettázol, akkor nyáron elutazhatsz két hétre Kínába nyaralni. Amerikában már voltál kétszer, Izland is szép volt, és majd még meglátod, hogy mihez lesz kedved. Az emberekre általában jellemző egyfajta nyugalom, és könnyedség. Nem kell napról napra élniük, így egyfajta kollektív gondtalanság érezhető mentalitásukban. Svájc történelmét, és nemzetközi helyzetét ismerve ez könnyen megérthető.

Azt gondolom, sokat tanulhatunk itteni embertársaink pontosságából, precizitásából, világos gondolkodásából és kitartásából, egy dolgot azonban mégsem vennék át. A (talán épp ezekből az erényekből fakadó) merevséget, és az állandó hivatalos stílust. A barátságosság érzete legalábbis a mi fogalmaink szerint kissé visszafogott a svájciak körében.